érsekek 1000-től
Linkek a témában:
Szentgróti Fülöp
Türje- nembéli Szentgróti Fülöp esztergomi érsek lett a vármegye örökös főispánja
Dörögdi Miklós
Ezt a személyt úgy hívják: Dörögdi Miklós, esztergomi és egri érsek!
Vásári Miklós
történetírásunk korábban „Szügyinek” is nevezte azt a Miklós érseket, akit a vatikáni levéltár konzekvensen Vásáriként említ.
Kanizsai János
Kanizsai János érsek (1350–1418) 1387-ben a magyar trónra segítette Luxemburgi Zsigmondot
Hohenlohe György
Hohenlohe György passaui püspöknek, kit a király Kanizsai János halála után az esztergomi érsekség kormányzásával bizott meg
Szécsi Dénes
IV. Jenő pápa Szécsi Dénes egri püspököt nevezte ki az elhunyt Pálóczi György utódává.
Szatmári György
Szatmári György királyi titkár, székesfehérvári, majd egy időben erdélyi s budai prépost. Veszprémi püspök
Pázmány Péter
Református nemes család fia. Apja Pázmány Miklós bihari alispán, anyja Massai Margit.
Szelepcsényi György
Szelepcsényi György
(1595-1685)
Esztergomi érsek.
Kollonich Lipót
1651. október 24-én született Németországban. XI. Ince nevezte ki bíborossá,1686. szeptember 2-án
Eszterházy Imre
Gróf Esterházy Imre (1663–1745) tizenhét éves korában belépett a pálosok rendjébe.
Barkóczy Ferenc
Barkóczy Ferenc (szalai) gróf, Magyarországnak prímása
Batthyány József
Szűk egy évvel később pedig már Magyarország második legfontosabb egyházi méltóságát, a kalocsai érsekséget nyerte el a 33. évét épphogy betöltő Batthyány József.
Vaszary Kolos
Bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, történész, az MTA igazgatósági tagja.
Serédi Jusztián
Serédi Jusztinián (Deáki, 1884. április 23. – Esztergom, 1945. március 29.) eredeti nevén Szapucsek György
Paskai László
1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása.
Erdő Péter
2002. december 7-én a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe főpásztori székébe helyezte át,
Meghatározás
főpapok a magyar egyházi hierarchia csúcsán, hercegprímás
